Szakdolgozatomban szemantikai szempontból elemzem a beszéd igéket a magyar nyelvben. Olyan igékről van itt szó, mint pl. a ’beszél’, ’mond’ stb.. Ezeket az igéket minden nyelvben nagyon gyakran használjuk, de a magyarban a használa...
Szakdolgozatomban szemantikai szempontból elemzem a beszéd igéket a magyar nyelvben. Olyan igékről van itt szó, mint pl. a ’beszél’, ’mond’ stb.. Ezeket az igéket minden nyelvben nagyon gyakran használjuk, de a magyarban a használati mód némiképp eltérő. Ha a koreai [말하다] ige magyar megfelelőit nézzük, azt látjuk, hogy a magyarban sokféle igét használunk (pl. beszél, mond, szól, mesél stb.) a koreai nyelvben azonban nem. Bár ezeket az igéket mindkét nyelvben gyakran használjuk hiszen fontosak, azonban forma és használat tekintetében sok különbség van a két nyelv között. Ezen különbségek miatt az ilyen igéket tartalmazó mondatokat nehéz fordítani. Ahhoz, hogy külföldiként helyesen használjuk ezeket az igéket, meg kell értenünk a magyar beszéd igék jelentésárnyalatait. Csakhogy a magyar és koreai igék viszonyának kutatása még várat magára. Ezért a dolgozatomban a magyar és koreai igék rendszeres elemzését végzem el.
A vizsgálat nem csak a szemantikai jellemzőkre irányul, hanem néhány problémát mondattani szempontból is szemügyre veszek. Minden, beszéd ige lényegében a [/beszéd] szemantikai elemet hordozza. A magyarban csak [beszéd] egy szemantikai funkciót tartalmazó igék ’mond, beszél, mesél, szól stb.’ vannak. Ezek az igék lényegében ugyanazt jelentik, de valójában a használatot és az implikált jelentést figyelembe véve a jelentésük nagyon is eltérő lehet, így az adott diszkurzusban törekedni kell a pontos használatra. A magyarban vannak igekötők is, s ezek is befolyásolják az ige jelentését.
A magyar és a koreai nyelv különbözőségét a beszéd igék poliszémiáján keresztül is vizsgálhatjuk. Ezt a jellemzőt közvetlenül befolyásolják a két nyelvet körülvevő kulturális és társadalmi tényezők. Jellemző példája ezen igéknek a "hív", "sír". Koreaiul csak egy igét használunk a különböző helyzetekben, de magyarul különböző igéket alkalmazunk az egyes helyzetekben. A beszéd igéket gyakran helyettesítjük a ‘말하다’ igével vagy valamely segédigével: ’~라고 그러다’, ’~라고 하다’.
A beszéd helyzet kifejezéséhez három argumentumra van szükség. A magyarban a kijelentés típusát és számát a beszéd igék és a kontextus függvényében meg lehet változtatni. Ilyen esetben valamilyen vonzatot használunk a jelentés közvetítésére. Továbbá a magyar függő beszédben a főmondat (beszéd) igéjének jelentése szerint változik a mód az alárendelt mondatban.
Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a (beszéd) igék szemantikai megközelítése hasznos lehet a fordítás során jelentkező problémák pontos megértéséhez. Így a tanulmányom azt jelzi, hogy komoly lehetőségek vannak a magyar és koreai beszéd igék kontrasztív elemzésében. Továbbá ez a kutatás hasznos lehet egy magyar-koreai fordítási rendszer és igeszótár összeállításához a jövőben.
Kulcs Szavak: beszéd ige, szemantikai funkció, poliszémia, argumentum, függő beszéd
，免费韩语论文，韩语论文题目 |
